Nem csillapodnak a hullámok annak az USA budapesti nagykövetségén megtartott minapi találkozó kapcsán, amelyen az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai, Vasvári Csaba és Matusik Tamás bírák vettek részt.
A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nagyon nem értett egyet a megbeszéléssel, Varga Zs. András például közfelháborodásra okot adó viselkedésként minősítette a bírók látogatását az amerikai követségen. Schiffer András ügyvéd, egykori politikus szerint sem elfogadható, hogy a két bíró felkereste a nagykövetet, ugyanakkor azt is botrányosnak tartja, hogy a sajtó egy része megtámadta és lemondásra szólította fel a két bírót.
A bírói függetlenség az egyik alappillére a nyugati típusú demokráciának
David Pressman nagykövet azonban másként látja a helyzetet. A találkozó „összhangban van az Amerikai Egyesült Államok és más országok – köztük Magyarország – által világszerte folytatott diplomáciai gyakorlatával. Ami nincs összhangban a szövetségesek közötti normális diplomáciai gyakorlattal, az az összehangolt médiatámadás az Országos Bírói Tanács szóvivője és nemzetközi kapcsolattartója ellen, amely a jelek szerint arra irányul, hogy félelmet keltsen azokban, akik az Amerikai Egyesült Államok képviselőivel kívánnak tárgyalni” – olvasható a nagykövetség által kiadott közleményben. (Az ügy hátteréről itt olvashat.)
Kiss Rajmund, aki korábban hat országban képviselte Magyarországot diplomataként, a Mandinernek leszögezte,
az Amerikai Egyesült Államok Magyarország szövetségese és partnere,
a két ország között az élet minden területén – gazdaság, külgazdaság biztonságpolitika, honvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra, egyebek – rendkívül szoros és kiváló, emellett folyamatosan fejlődő kapcsolatok alakultak ki. S mivel a nagykövet elsődleges feladata, hogy a hazáját az őt fogadó országban képviselje, rengeteget tárgyal a hazai élet legkülönbözőbb szereplőivel.
Tehát semmi rendkívüli nincs abban – sőt, hasznos is –, ha vállalatvezetőket, bankárokat hív meg, hogy azok tájékoztassák a magyar gazdasági helyzetről, üzleti környezetről, például tárgyalhat a kormány stratégiai partnereivel, az amerikai GE, vagy a Hewlett-Packard vezetőivel. De akkor sem lehet kifogása senkinek, ha társadalmi, civil szervezetekkel, a hazai kultúra jeles szereplőivel egyeztet, sőt, akár bírósági vezetővel is találkozhat hivatalos rendezvényen vagy a bíró munkahelyén – fogalmaz az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője.
Ugyanakkor nagyon nem szerencsés, ha a nagykövetségen fogad olyan nem vezető beosztású bírókat,
akikről tudni lehet, hogy konfliktusaik vannak a Kúria vagy az OBH vezetőivel.
A nagykövetnek is tudnia kell ugyanis – érvel Kiss Rajmund –, hogy a hatalmi ágak szétválasztása, a bírói függetlenség az egyik alappillére a nyugati típusú demokráciának, igaz ez Amerikára, az Európai Unióra és hazánkra is, ahol ezt egyébként az Alaptörvény is garantálja. S egy ilyen találkozó komoly aggodalmakat kelthet, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi hangzott el a megbeszélésen, történt-e olyasmi, ami a bírói függetlenségét a legkisebb mértékben is veszélyeztetné – tette hozzá az egykori diplomata.